ELŐSZÓ a jogi alapismeretekhez
A felsőoktatási integráció 2000-ben bekövetkezett változásainak következményeként a Nyíregyházi Főiskola gazdálkodási szakán a jogi ismeretek oktatása három féléves időkeretet kapott. A gazdasági jog statikája (az alanyok és jogaik), a dinamikája (az alanyok közötti kapcsolatok), majd a makro-, és mikro-kapcsolatok joga egymásra épülő, külön félévekben kerül oktatásra.
Az első félévben a hallgatók a jogelméleti alapokkal, a jog és társadalom kapcsolatával, Alkotmányunk legfontosabb rendelkezéseivel, a Polgári Törvénykönyv (Ptk) általános részével, valamint az EU jogharmonizáció témakörünkre vonatkozó alapjaival ismerkedhetnek meg a gazdálkodásra, a jogalanyok keletkezésére és megszűnésére vonatkozó előírások kiemelésével, középpontba állításával.
A Jogi alapismeretek II. jegyzete - a második félévben - a jogalanyok, gazdálkodó szervezetek közötti vagyoni és tulajdoni viszonyokra vonatkozó szabályokat és a tipikus szerződéseket valamint jellemzőiket tartalmazza, az igényérvényesítés rendjének ill. a büntetőjogi következményeknek a bemutatásával.
A harmadik félévben ill. a későbbiekben, a választott szakirányok megalapozásához, az évfolyam hallgatói már pénzügyi, közigazgatási, logisztikai, vállalkozási és kereskedelmi ismereteknek megfelelő speciális jogszabályok rendelkezéseit sajátíthatják el.
A szakirányokban a szervezetekre vonatkozó speciális előírásoknál az alapfogalmak szükségképpen azonosak, de ott a megalakításuk, átalakításuk, működésük részletes szabályai képezik a súlypontot. Logisztikai szakirányban a fuvarozási, szállítmányozási, tárolási, raktározási szabályok, a nonprofit szakirányban a nonprofit szervezetek megalapítása, támogatási rendszerének bemutatása a cél. A kereskedelmi jogi szakirányban a bel és külkereskedelem, az üzletek működtetésének szabályai képezik a törzsanyagot.
A hallgatók más tantárgyak keretében további jogi ismeretekre tehetnek szert közvetlen vagy közvetett módon (pl.vállalatgazdaságtan, számvitel, nonprofit szervezetek).
A jegyzet második része jórészben követi a polgári jog tematikáját, a képzési cél azonban szükségessé teszi a polgári jog tárgykörétől eltérést pozitív és negatív irányban. Kimaradnak a közgazdász tevékenység szempontjából kevésbé jelentős egyes részek, rendelkezések, például öröklési jog. Kiegészül viszont az alkotmányról és a jogalkotási törvényről szóló ismeretekkel.
Súlyozás érvényesül a feldolgozás módjában. Arra törekszem, hogy a Hallgató a gyakorlatban komplex módon felmerülő kérdésekre találjon választ az előadáson vagy a jegyzetben.
A feldolgozást és felhasználást nehezíti a jogszabályanyag állandó változása. A rendszerváltás miatt indokolt társadalmi és gazdasági változások mellett, valamint az elkövetkező 10 évben még az EU csatlakozás következményeként és a folyamatban lévő Ptk kodifikációval biztosan felgyorsul, alapvetően megváltozik a joganyag.
A változás mellett a magyar jogrendszer fejlődési-fejlesztési iránya még soha nem volt annyira egyértelmű, mint napjainkban. Magyarország az Európai Közösségekkel és annak tagállamaival kötött 1991. december 16-án aláírt és 1994. május 1-én hatályba lépett – Társulási Megállapodás értelmében már „jogilag is kötelezett” volt arra, hogy jogszabályait közelítse az Európai Közösség, 1999. május 1-étől pedig az Európai Unió jogához. Jelenlegi jogfejlesztésünknek pedig meghatározó eleme, hogy 2004. május 1-el az EU tagjai lettünk.
A csatlakozással állami, társadalmi intézményrendszerünk, jogrendszerünk átalakul. Nem szükségtelen és haszontalan azonban a nemzeti jogi ismeretek jelenlegi szabályainak elmélyült elsajátítása, hiszen egy megalapozott információbázisra jobban építhető az új rendszer. Az „átmenet” időszakában is jönnek létre társaságok, él, gazdálkodik a társadalom minden tagja, másrészt az uniós előírások nem a teljes társadalmi viszonyok körét szabályozzák. Nincs minden jogilag szabályozott területre közösségi norma.
Gyakorlati tapasztalat, hogy más tárgyakban az egyes jogi fogalmakat eltérő tartalommal használják, ez azonban nem tananyagban lévő vagy logikai hiba, hiszen az adott anyagi jogszabály eltérő rendelkezésére vagy értelmezésére is visszavezethető – vagy csupán abból adódik, hogy más vizsgálati célból, szempontból mutatják be az egyes tárgyak ugyanazt a jogintézményt. Ilyenek például a vállalat, vagy vállalkozás, leányvállalat fogalma.
Nem az a cél, hogy a gazdálkodási szakos hallgatók jogi szakemberekké váljanak. A vállalatoknak jogi apparátusa van, vagy a vállalkozások magánügyvédeket vesznek igénybe a jogi kérdések megítéléséhez, elintézéséhez ill. esetenként jogszabály, kötelezően előírja igénybevételüket, pl. társaság alapítása, ingatlan vásárlása ügyvédi ellenjegyzéssel történhet.
A jegyzet megírásánál arra törekedtem, hogy a Hallgatókat olyan ismeretekkel ruházzam fel, mely munkájukban rendszeresen előforduló jogi kérdésekben – például adófizetés, szerződéskötés – önállóan állást tudjanak foglalni, ezen túlmenően, érzékelni tudják, hogy mikor kell jogi szakembertől tanácsot kérni.
Megtanulhatják, hogy a konkrét ügy megoldásához mindig meg kell keresni a hatályos jogszabályt. Ez különösen igaz a 2010 évi választásokat követően kialakult helyzetre. A 2/3-os parlamenti többség birtokában ugyanis a kormány új jogalkotási programot dolgozott ki. Az országgyűlés elfogadta az új alaptörvényt és ennek nyomán átalakul a társadalom és a gazdaság szinte minden területe. Elfogadásra került az új civil szervezetekre vonatkozó törvény, az egyesülethez hasonlóan a gazdasági társasági törvény is megszűnik és beépülnek előírásai a készülő új polgári törvénykönyvbe. 2012.07.01-el hatályba lép az új Munka Törvénykönyve és dolgoznak az új sporttörvényen. Elkészültéig a jelenlegi módosításával alakítják át a finanszírozási rendszert és az alapintézményeket.
A tudományos viták, kritikai megjegyzések a gyakorlatias képzési cél figyelembe vételével nem képezik az oktatás tárgyát. A tananyag kellő elsajátításához a jogszabály számokat általában szükségtelen megtanulni. A gyakorlati alkalmazáskor mindig az adott időpontban hatályos jogszabály megismerésére kell törekedni, továbbá fontos lehet a bírósági gyakorlat megismerése, melyet BH/évszám/eseti döntés sorszáma jelöléssel csak röviden mutatok be.
A felhasznált legfontosabb jogszabályok:
1949. évi XX. törvény az Alkotmányról
1987. évi XI. törvény a Jogalkotásról (JAT)
1959. évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről (Ptk)
2006. évi IV. törvény a Gazdasági társaságokról (Gt)
2006. évi X. törvény a Szövetkezetekről (Sztv)
2006.évi V. törvény Cégbíróságokról, Cégeljárásról, Végelszámolásról (Ct);
1991.évi XLIX. törvény a Csőd, felszámolásról (Cstv);
és az egyes szervezeti formáknál hivatkozott jogszabályok, valamint indokolásuk és a Bírósági Határozatokban megjelent kapcsolódó gyakorlat, de az összefüggések feltárásához, mélyebb ismeretek megszerzéséhez a közösségi jog és a szakirodalom tanulmányozása célszerű. Bővebb válogatás az nyf.hu honlapon, a szerző neve mellett.
Nyíregyháza, 2012.03.04
A szerző