Kedves Olvasó!
A Nyíregyházi Főiskolán a gazdálkodási szakon képzett hallgatókkal szembeni szakosodási igényeknek megfelelően, a gazdasági jog oktatása három féléves időkeretet kapott. A tananyag ehhez igazodóan három részben került feldolgozásra.
Az első jegyzetből (jogi alapismeretek I.) az általános jogi ismereteket, alkotmányos alapokat és a Polgári Törvénykönyvből a személyekre, jogi személyekre, a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályokat sajátíthatták el (státusjog).
A második jegyzetből (jogi alapismeretek II.) a Polgári Törvénykönyvből a tulajdon, birtoklás, használatra és szerződésekre vonatkozó főbb előírásokat tanulhatják meg. Megismerkedünk a gazdálkodás során alkalmazott leggyakoribb szerződések fajtáival, típusaival. Ezt követően - a teljesség igénye nélkül – a követelés bíróság előtt érvényesítésének szabályait, valamint a jogellenes gazdálkodás következményeit kívánom bemutatni, az esetleges büntetőjogi jogkövetkezményekre utalással (dinamika).
A gazdálkodás során gyakran előfordul, hogy a felek megkötött szerződéseiket módosítani kívánják, vagy nem megfelelően teljesítik és ebből vita keletkezik. A tananyag második része éppen ezért az igényérvényesítés lehetőségeit és részletes szabályait is tartalmazza.
Ma, a gazdasági kapcsolatok nemzetközivé válásával már szükséges az előzőek nemzetközi alkalmazására vonatkozó alapvető jogi szabályokat ismerni, ezért a nemzetközi magánjog és az EU jogrendszerére röviden kitekintünk. A részletes EU ismereteket a további, önálló tárgyak keretében sajátíthatják el.
A harmadik félév anyaga (mikro és makro kapcsolatok joga) majd a választott szakiránynak megfelelően külön-külön jegyzetben kerül bemutatásra.
A tanultak során tapasztalható jogi átfedések, ismétlések csak látszólagosak, ill. részbeni ismétlésük a gazdálkodásra vonatkozó joganyag speciális szabályainak megismeréséhez, alkalmazásához szükségesek.
Az első félévben a gazdálkodás alanyainak státusát meghatározó jogszabályokat, a második félévben a külső dinamikát, a működésük közben köthető szerződéseiket tanulhatják meg. Az alapintézmények, fogalmak, tehát szükségképpen azonosak, egymásra épülnek. A szakirányban a belső dinamika, a gazdálkodás alanyain belüli mozgások, külső állami kapcsolatok részleteit ismerhetjük meg.
Megtanulhatták, hogy a konkrét ügy megoldásához mindig meg kell keresni a hatályos jogszabályt. Ez különösen igaz a 2010 évi választásokat követően kialakult helyzetre. A 2/3-os parlamenti többség birtokában ugyanis a kormány új jogalkotási programot dolgozott ki. Az országgyűlés elfogadta az új alaptörvényt és ennek nyomán átalakul a társadalom és a gazdaság szinte minden területe. Elfogadásra került az új civil szervezetekre vonatkozó törvény, az egyesülethez hasonlóan a gazdasági társasági törvény is megszűnik és beépülnek előírásai a készülő új polgári törvénykönyvbe. 2012.07.01-el hatályba lép az új Munka Törvénykönyve és dolgoznak az új törvényeken. Elkészültéig a jelenlegi módosításával alakítják át a finanszírozási rendszert és az alapintézményeket.
A jegyzet készítése során lehetőség szerint tartózkodtam a jogszabályok paragrafus szerinti megjelölésétől, azonban az esetenkénti tartalmi egyezőség nem mellőzhető.
A jogszabályi változásoknak megfelelően egyes megállapítások, határidők, rendelkezések megváltozhatnak, ezért a gyakorlatban a mindenkor hatályos jogszabály megismerése szükséges a Magyar Közlönyből vagy a hivatalos e-nyilvántartásból www.irm.hu; wwww.korm.hu oldalakról. A bírói gyakorlat és a jegyzetben található pl.BH 1990.554 hivatkozás a Bírósági Határozatok című lapban megjelent hasonló tárgyú, bíróság előtt lévő ügyben hozott eseti döntésekből ismerhető meg. Az évszám és a sorszám megjelölésével a tárgyhavi BH kötetben találhatók meg az ügyek részletesen. További válogatás az nyf.hu honlapon a szerző neve mellett.
A jegyzetben található büntetőjogi szabályok tájékoztató jellegűek, az ismeretük nem vizsgakövetelmény.
A jegyzet készítéséhez felhasznált főbb jogszabályok, és a gyakorlatban használt rövidítésük:
- PTK: 1959.évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- GT: 2006.évi IV. törvény a Gazdasági Társaságokról
- PP: 1952.évi III. törvény a Polgári Perrendtartásról
Nyíregyháza, 2012.03.04. A SZERZŐ